2017.04.07. péntek

(De la Salle Szent János)

Kiragadja az Úr a szegény ember életét a gonoszok kezéből


Jer 20,10-13

Mert hallottam sokak rágalmát, rettenetet mindenfelől: ,,Jelentsétek! Jelentsük fel őt!’’ Akik barátságban voltak velem, mind bukásomat lesik: ,,Hátha rá lehet szedni, legyőzhetjük, és bosszút állhatunk rajta!’’ De az Úr velem van, mint hatalmas hős, ezért üldözőim elbuknak, és nem győznek; nagyon megszégyenülnek, mert nem járnak sikerrel, örök gyalázatuk nem megy feledésbe. Seregek Ura, aki megvizsgálod az igazat, aki látod a veséket és a szívet, hadd lássam bosszúdat rajtuk, mert eléd tártam ügyemet! Énekeljetek az Úrnak, dicsérjétek az Urat, mert megmentette a szegény lelkét a gonosztevők kezéből!

Zs 17,2-7

és Saul kezéből. Így szólt tehát:Szeretlek Uram, én erősségem! Uram, én erősségem, menedékem és megszabadítóm; Én Istenem, segítségem, akiben reménykedem, oltalmazóm, üdvösségem szarva, aki fölemelsz engem. Dicsérem és segítségül hívom az Urat, és megszabadulok ellenségeimtől. Körülvettek a halál hullámai, megrémítettek a gonoszság örvényei, körülfogtak az alvilág kötelei, hatalmukba kerítettek a halál tőrei. Szorultságomban az Urat hívtam segítségül, Istenemhez kiáltottam. Ő meghallgatta templomából szavam, és hozzá intézett kiáltásom a füléhez jutott.

Jn 10,31-42

Erre a zsidók ismét köveket ragadtak, hogy megkövezzék. Jézus azt mondta nekik: ,,Sok jótettet mutattam nektek az Atyától, azok közül melyik tettért köveztek meg?’’ A zsidók azt felelték: ,,Jótettért nem kövezünk meg téged, hanem a káromlásért, mivel ember létedre Istenné teszed magadat.’’ Jézus azt felelte nekik: ’’Vajon a ti törvényetekben nincs megírva: ,,Én azt mondtam: Ti istenek vagytok?'' [Zsolt 82,6] Ha azokat mondta isteneknek, akikhez az Isten igéje szólt -- márpedig az Írás érvényét nem veszti --, miképp mondhatjátok arról, akit az Atya megszentelt és a világra küldött: ,,Káromkodsz!'', mivel azt mondtam: Isten Fia vagyok? Ha nem cselekszem Atyám tetteit, ne higgyetek nekem, de ha cselekszem, akkor, ha nekem nem is hisztek, higgyetek a tetteknek, hogy megtudjátok és belássátok, hogy az Atya énbennem van, és én az Atyában.’’ Erre ismét el akarták őt fogni, de kisiklott a kezük közül. Ezután ismét eltávozott a Jordánon túlra, arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott maradt. Sokan jöttek hozzá, és azt mondták: ,,János ugyan semmi csodajelet sem cselekedett, de mindaz, amit János róla mondott, igaz volt. És ott sokan hittek benne.