2017.06.10. szombat
Áldjátok az Istent, és hirdessétek minden csodatettét
Miután befejeződött a menyegző, Tóbit hívta fiát, Tóbiást és ezt mondta neki: ,,Adjuk meg a bérét annak az embernek, aki veled ment és toldjuk is meg a bért.’’ Hívta Ráfaelt és ezt mondotta: ,,Fogadd el béredül felét mindannak, amit hoztál, és menj békében.’’ Akkor Ráfael félre hívta mindkettőt és ezt mondta nekik: ,,Dicsőítsétek Istent és valljátok meg minden élőlény előtt azért a jóért, amit velünk tett. Áldjátok és dicsőítsétek nevét. Isten tetteit hirdessétek és ne szűnjetek megvallani. A király titkát jó elrejteni, Isten tetteit azonban föl kell fedni és meg kell vallani. Tegyétek a jót és akkor a gonosz nem árthat nektek. Jó az imádság böjttel és az alamizsna igazsággal. Többet ér a kevés igazsággal, mint a sok igazságtalansággal. Jobb alamizsnát adni, mint aranykincset gyűjteni. Az alamizsna megment a haláltól és megtisztít minden bűntől. Akik jótékonykodnak, életet nyernek: de akik bűnt és igazságtalanságot cselekszenek, ellenségei saját maguknak. Megmondom nektek a teljes igazságot és semmit sem titkolok el előttetek. Mondtam már nektek: A király titkát jó elrejteni, Isten tetteit azonban dicséretes fölfedni. Nos tehát, amikor imádkoztál, te és Sára, imádságtokat Isten fölséges színe elé vittem, hasonlóképpen azt is, amikor eltemetted a halottakat. Mivel nem haboztál fölkelni és otthagyni ebédedet és elmentél eltemetni a halottat, megbízást kaptam, hogy próbára tegyelek. Ugyanakkor elküldött Isten, hogy meggyógyítsalak téged és menyedet, Sárát. Én Ráfael vagyok, egy a hét szent angyal közül, akik készen állunk, hogy az Úr fönséges színe elé lépjünk.’’ Ezért dicsőítsétek az Urat ezen a földön és magasztaljátok Istent. Most visszatérek ahhoz, aki küldött engem. Írjatok le mindent, ami történt veletek.’’ Ezzel fölemelkedett.
,,Áldott legyen az élő Isten és az ő országa mindörökké; mert ő megfenyít és irgalmaz, levisz az alvilág mélységeibe, és felhoz a nagy pusztulásból és senki sem menekülhet el kezéből. Dicsőítsétek őt Izrael fiai a nemzetek előtt, mert ha szétszórt is benneteket közéjük, ott mutatta meg nektek nagyságát is. Magasztaljátok őt minden élőlény előtt, mert ő a mi Urunk, ő a mi atyánk és ő a mi Istenünk örökkön-örökké. Megfenyített titeket vétkeitekért, de meg is könyörül rajtatok, és összegyűjt titeket minden nép közül, akik közé szétszórt titeket. Ha hozzátértek teljes szívetekből és lelketekből, és az igazságot cselekszitek színe előtt, akkor felétek fordul és nem rejti el többé előletek arcát. És most fontoljátok meg, hogy mit tett veletek, és magasztaljátok fennhangon. Áldjátok az igazságos Urat, és magasztaljátok az örökkévalóság Királyát. Én számkivetésem földjén dicsőítem őt és hirdetem hatalmát és fönségét a bűnös népnek. Térjetek meg bűnösök, igaz tetteket vigyetek végbe színe előtt. Ki tudja, talán hozzátok fordul és megkönyörül rajtatok. Én és az én lelkem öröméneket mondunk az ég Királyának, és az én lelkem örvend élete minden napján. Áldjátok az Urat összes választottai, és mindnyájan magasztaljátok fönségét. Tartsatok örömnapot és dicsőítsétek őt.
Ő pedig tanítás közben ezt mondta nekik: ,,Óvakodjatok az írástudóktól, akik szeretnek hosszú köntösökben járni, és a piacon a köszöntéseket fogadni! Az első helyeken ülnek a zsinagógákban, vendégségben pedig a főhelyeken. Felélik az özvegyek házait, és színleg nagyokat imádkoznak. Ezeket súlyosabban ítélik majd meg!’’ Jézus ezután leült a templomkincstárral szemben, és figyelte, hogyan dob a tömeg pénzt a kincstárba: sok gazdag sokat dobott be. Aztán jött egy szegény özvegy, és bedobott két garast, ami egy negyedpénz. Akkor odahívta tanítványait, és azt mondta nekik: ,,Bizony, mondom nektek: ez a szegény özvegy többet adott mindazoknál, akik pénzt dobtak a kincstárba. Mert azok mind abból adtak, amiben bővelkedtek, ez pedig az ő szegénységéből bedobta mindenét, amije volt, egész megélhetését.’’