2017.08.21. hétfő: SZENT X.PIUSZ PÁPA
Bírákat támasztott az Úr, és azok megszabadították őket
Ekkor Izrael fiai azt tették, ami gonosz az Úr színe előtt: szolgáltak ugyanis a Baáloknak és elhagyták az Urat, atyáik Istenét, aki kihozta őket Egyiptom földjéről, s más isteneket követtek és imádtak, a körülöttük lakó népek isteneit, s haragra ingerelték az Urat azzal, hogy őt elhagyták és a Baálnak meg az Astartéknek szolgáltak. Meg is haragudott az Úr Izraelre, s fosztogatók kezébe adta őket, s azok megfogták és eladták őket azoknak az ellenséges népeknek, amelyek körülöttük laktak: ők ellenállni sem tudtak ellenségeiknek, mert bárhová akartak menni, mindenütt rajtuk volt az Úr keze, amint megmondta, s amint arra megesküdött nekik és igen nagy nyomorúságba jutottak. Ekkor az Úr bírákat támasztott, hogy azok megszabadítsák őket fosztogatóik kezéből, de azokra sem akartak hallgatni, hanem parázna módon más isteneket követtek és imádtak: hamar elhagyták azt az utat, amelyen atyáik jártak és bár hallották az Úr parancsait, mindenben az ellenkezőjét cselekedték. Valahányszor az Úr bírákat támasztott, azok napjaiban megkönyörült rajtuk és meghallgatta a szorongatottak sóhajait és megszabadította őket pusztítóik öldöklésétől. Mindazonáltal mihelyt meghalt a bíró, ismét elpártoltak és sokkal gonoszabbul cselekedtek, mint atyáik cselekedtek: más isteneket követtek, szolgáltak és imádtak, s nem hagyták el alkotásaikat, és nagyon kemény útjukat, amelyen járni szoktak.
Nem irtották ki azokat a nemzeteket, amelyeket az Úr mondott nekik. Sőt a nemzetek közé vegyültek, eltanulták cselekedeteiket, bálványaiknak szolgáltak, s ez vesztükre lett. Feláldozták fiaikat és leányaikat a gonosz szellemeknek. Ártatlan vért ontottak, fiaik és leányaik vérét, akiket Kánaán bálványainak áldoztak. Megfertőzték a vérrel az országot, tisztátalanná lettek cselekedeteikben, paráznákká tetteikben. Ekkor az Úr haragra gerjedt népe ellen, és megutálta örökségét. A nemzetek kezébe adta őket, és gyűlölőik uralkodtak rajtuk. Ellenségeik sanyargatták őket, s ők megaláztatást szenvedtek kezük alatt. Gyakran megszabadította őket, de ők csak ingerelték szándékaikkal, s elmerültek gonoszságukban. De ő meglátta, amikor nyomorogtak, és meghallgatta kiáltásukat.
Ekkor íme, valaki odament hozzá és azt mondta: ,,Mester! Milyen jót tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?’’ Ő azt válaszolta neki: ,,Miért kérdezel engem a jóról? Csak egyvalaki a jó. Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsokat.’’ Az megkérdezte: ,,Melyikeket?’’ Jézus ezt felelte: ,,Ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, tiszteld apádat és anyádat, és szeresd felebarátodat, mint önmagadat’’ [Kiv 20,12-16; MTörv 5,16-20; Lev 19,18]. Az ifjú erre azt mondta neki: ,,Mindezeket megtartottam, mi hiányzik még nekem?’’ Erre Jézus így szólt hozzá: ,,Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el, amid van, add oda a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyekben. Azután jöjj, kövess engem.’’ E szó hallatára az ifjú szomorúan elment, mert nagy vagyona volt.