2021.09.22. szerda
(Szent Mauritiusz és vértanútársai, Szent Emmerám)
Szolgák vagyunk, de Istenünk szolgaságunkban sem hagyott el bennünket
Az esti áldozatkor felkeltem sanyarúságomból, tépett palástban meg köntösben meghajtottam térdemet, kiterjesztettem kezemet az Úrhoz, az én Istenemhez. Így szóltam: ,,Istenem, szégyellem magamat és nem merem felemelni arcomat hozzád, mivel gonoszságaink megsokasodtak fejünk felett és bűneink az égig növekedtek atyáink idejétől kezdve. Súlyosan vétkeztünk mind a mai napig, úgyhogy tulajdon gonoszságaink miatt jutottunk mi magunk, királyaink és papjaink idegen országok királyainak kezére, kardélre, fogságba és ki voltunk téve fosztogatásnak és arcpirulásnak, mint ma is. Most azonban egy szempillantásra kegyelmet találtunk az Úrnál, a mi Istenünknél. Meghagyott nekünk egy maradékot és leverte nekünk a sátrat az ő szent helyén és felragyogtatta szemünket Istenünk és egy kis menedéket adott nekünk szolgaságunkban. Igaz, szolgák vagyunk, de szolgaságunkban sem hagyott el Istenünk. Felénk hajlította a perzsa királyok kegyét, hogy életet adjon belénk, megépítse és feltámassza romjaiból Istenünk templomát, nekünk pedig védőfalat emeljen Júdában és Jeruzsálemben.
,,Áldott legyen az élő Isten és az ő országa mindörökké; mert ő megfenyít és irgalmaz, levisz az alvilág mélységeibe, és felhoz a nagy pusztulásból és senki sem menekülhet el kezéből. Dicsőítsétek őt Izrael fiai a nemzetek előtt, mert ha szétszórt is benneteket közéjük, ott mutatta meg nektek nagyságát is. Magasztaljátok őt minden élőlény előtt, mert ő a mi Urunk, ő a mi atyánk és ő a mi Istenünk örökkön-örökké. Megfenyített titeket vétkeitekért, de meg is könyörül rajtatok, és összegyűjt titeket minden nép közül, akik közé szétszórt titeket. Ha hozzátértek teljes szívetekből és lelketekből, és az igazságot cselekszitek színe előtt, akkor felétek fordul és nem rejti el többé előletek arcát. És most fontoljátok meg, hogy mit tett veletek, és magasztaljátok fennhangon. Áldjátok az igazságos Urat, és magasztaljátok az örökkévalóság Királyát. Én számkivetésem földjén dicsőítem őt és hirdetem hatalmát és fönségét a bűnös népnek. Térjetek meg bűnösök, igaz tetteket vigyetek végbe színe előtt. Ki tudja, talán hozzátok fordul és megkönyörül rajtatok. Én és az én lelkem öröméneket mondunk az ég Királyának, és az én lelkem örvend élete minden napján. Áldjátok az Urat összes választottai, és mindnyájan magasztaljátok fönségét. Tartsatok örömnapot és dicsőítsétek őt.
Ezután összehívta a tizenkét apostolt, erőt és hatalmat adott nekik minden ördög felett, és a betegségek gyógyítására. Majd elküldte őket, hogy hirdessék az Isten országát, és gyógyítsák meg a betegeket. Azt mondta nekik: ,,Semmit se vigyetek az útra, se botot, se táskát, se kenyeret, se pénzt, és két köntösötök se legyen! Amelyik házba betértek, ott maradjatok, és onnan induljatok tovább! Ha pedig valahol nem fogadnak be titeket, a várost elhagyva, még lábaitok porát is rázzátok le bizonyságul ellenük!’’ Útra keltek tehát, bejárták a falvakat, hirdették az evangéliumot, és gyógyítottak mindenütt.