2022.11.07. hétfő
(Szent Willibrord, Szent Engelbert)
Isten megbÃzottjának feddhetetlennek kell lennie
Pál, Isten szolgája, és Jézus Krisztus meghÃvott apostola, hogy Isten választottjait hitre és az igazi istentisztelet ismeretére vezesse, az örök élet reményében, amelyet örök idÅ‘k elÅ‘tt megÃgért Isten, aki nem hazudik, s aki a meghatározott idÅ‘ben ki is nyilvánÃtotta szavát az igehirdetés által, amelyet ÃœdvözÃtÅ‘ Istenünk rendelete rám bÃzott: TÃtusznak, a közös hit révén szeretett fiának. Kegyelem és békesség az AtyaistentÅ‘l és Krisztus Jézustól, a mi ÃœdvözÃtÅ‘nktÅ‘l! Azért hagytalak Kréta szigetén, hogy ami hátramaradt, elvégezd, és városról-városra presbitereket rendelj, amint meghagytam neked: feddhetetlent, egyszer nÅ‘sültet, akinek a fiai hÃvÅ‘k, nem kicsapongók vagy engedetlenek. A püspöknek ugyanis, mint Isten intézÅ‘jének, feddhetetlennek kell lennie, nem kevélynek, nem haragosnak, nem iszákosnak, nem verekedÅ‘nek, nem rút haszonlesÅ‘nek, inkább vendégszeretÅ‘nek, jóakaratúnak, józannak, igaznak, szentnek, önmegtartóztatónak, aki helytáll a hiteles tanÃtás megmegbÃzható végzésében, hogy az egészséges tanÃtás alapján képes legyen inteni is, és azokat, akik ellentmondanak, megcáfolni.
Zsoltár Dávidtól. Az Úré a föld s ami azt betölti, a földkerekség és minden lakója. Mert Å‘ alapÃtotta a tengerekre, s a folyók fölé Å‘ állÃtotta. Ki mehet fel az Úr hegyére? Ki állhat meg az Å‘ szent helyén? Az, akinek keze ártatlan, akinek szÃve tiszta, aki magát hiúságra nem adja, s nem tesz hamis esküt. Az ilyen áldást nyer az Úrtól, s irgalmat IstentÅ‘l, oltalmazójától. Ez azok nemzedéke, akik Å‘t keresik, akik Jákob Istenének arcát keresik. Táruljatok fel, hatalmas kapuk, táruljatok fel, örök kapuk, hadd vonuljon be a dicsÅ‘ség királya! Ki az a dicsÅ‘ség királya? Az erÅ‘s és hatalmas Úr, a harcban hatalmas Úr. Táruljatok fel, hatalmas kapuk, táruljatok fel, örök kapuk, hadd vonuljon be a dicsÅ‘ség királya! Ki az a dicsÅ‘ség királya? A seregek Ura, Å‘ a dicsÅ‘ség királya.
Azután Ãgy szólt tanÃtványaihoz: ,,Lehetetlen, hogy botrányok elÅ‘ ne forduljanak, de jaj annak, aki okozza azokat. Jobb lenne annak, ha malomkövet kötnének a nyakára és a tengerbe vetnék, mint hogy megbotránkoztasson egyet is e kicsinyek közül. Vigyázzatok magatokra! Ha vét ellened testvéred, figyelmeztesd; és ha megbánja, bocsáss meg neki! Még ha napjában hétszer vét is ellened, és napjában hétszer tér vissza hozzád, és azt mondja: Â,,Bánom!Â'' -- bocsáss meg neki.’’ Az apostolok ekkor azt mondták az Úrnak: ,,Növeld bennünk a hitet!’’ Az Úr ezt felelte: ,,Ha csak akkora hitetek lesz is, mint egy mustármag, és ennek az eperfának azt mondjátok: Â,,Szakadj ki tövestÅ‘l és verj gyökeret a tengerben!Â'', engedelmeskedni fog nektek.