2023.02.20. hétfő
(Szent Marto Ferenc és Jácinta)
Isten mindennél előbb teremtette a bölcsességet
Minden bölcsesség az Úrtól, Istentől van, és vele volt mindig, öröktől fogva. A tenger fövenyét, az esőcseppeket, az örökkévalóság napjait ki tudná megszámlálni? Az ég magasságát, a föld szélességét, az óceán mélységét ki tudná megmérni? Isten mindent megelőző bölcsességét ki tudná megvizsgálni? Mindennél előbb teremtette a bölcsességet, s a bölcs értelem öröktől fogva van. A bölcsesség forrása Isten igéje a magasságban, útjai öröktől fogva való parancsok. Kinek tárták föl a bölcsesség gyökerét, és ki ismerte meg fortélyait? Ki előtt tárult fel, ki előtt nyilvánult meg a bölcsesség tanulsága, és ki értette meg sokféle útját? Egy a fölséges, mindenható Teremtő, a hatalmas király, a szerfölött félelmetes: Isten, aki trónján ül és országol. Ő teremtette azt a Szentlélek által, ő az, aki látta, számba vette s megmérte, és kiöntötte minden művére, minden testre az ő adománya szerint, és adta azoknak, akik szeretik őt.
Király lett az Úr! Fölségbe öltözött, felöltözött az Úr, erővel övezte fel magát. Megerősítette a föld kerekségét, hogy ne ingadozzék. Trónod kezdet óta szilárd, te öröktől fogva vagy. Emelkednek a folyóvizek, Uram, emelkedik a folyóvizek hangja, emelkedik a folyóvizek zúgása. De a nagy vizek zúgásánál, a tenger hatalmas hullámainál is hatalmasabb az Úr a magasságban. Törvényeid igen megszilárdultak, szentség illeti házadat, Uram, örök időkre.
Amikor visszaértek a tanítványokhoz, nagy tömeget látott körülöttük, és írástudókat, akik vitatkoztak velük. Amint az egész néptömeg meglátta Jézust, egyszerre mindnyájan elcsodálkoztak és megrettentek, majd odasiettek hozzá és köszöntötték őt. Jézus megkérdezte őket: ,,Miről vitatkoztok egymással?’’ A tömegből valaki ezt felelte: ,,Mester! Elhoztam hozzád a fiamat, akiben néma lélek van, mindenütt megragadja őt, a földhöz vágja, ő pedig tajtékzik, a fogait csikorgatja és elsorvad. Szóltam már tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem tudták.’’ Ő így szólt hozzájuk: ,,Ó, te hitetlen nemzedék! Meddig legyek még veletek? Meddig tűrjelek még titeket? Hozzátok őt ide!’’ Erre odavitték hozzá. Amint a gyermek meglátta őt, a lélek azonnal rángatni kezdte, és a földre esve tajtékozott és fetrengett. Ő megkérdezte az apját: ,,Mennyi ideje, hogy ebbe a bajba esett?’’ Az ezt válaszolta: ,,Gyermekkora óta. Sokszor tűzbe és vízbe vetette őt, hogy elveszítse. De ha valamit tehetsz, légy segítségünkre, könyörülj rajtunk.’’ Jézus így szólt hozzá: ,,Ha tudsz hinni, minden lehetséges annak, aki hisz.’’ A gyermek apja azonnal felkiáltott, és könnyeket hullatva azt mondta: ,,Hiszek, Uram! Segíts hitetlenségemen!’’ Amikor Jézus látta, hogy a tömeg összefut, megfenyegette a tisztátalan lelket, és azt mondta neki: ,,Te süket és néma lélek! Parancsolom neked, menj ki belőle, és többé bele ne menj!’’ Erre az elkezdett kiáltozni, és össze-vissza rángatva őt, kiment belőle. A gyermek pedig olyan lett, mint a halott, mire sokan azt mondták, hogy meghalt. Jézus pedig kézenfogva fölemelte őt; az pedig fölkelt. Mikor aztán bement a házba, külön megkérdezték őt a tanítványai: ,,Mi miért nem tudtuk kiűzni?’’ Azt felelte nekik: ,,Ez a fajzat nem megy ki másképpen, mint imádság és böjtölés által.’’